A kérdés, hogy mire lesz használva. Ha nyélgázon akarsz vele menni huzamosabb ideig, tehát nem csak negyed mérföldön, meg néha lámpától lámpáig eltolni neki, hanem mondjuk padlón menni pár kilométert így texas mile stílusban, vagy pályázni, akkor kellenek a spricnik...feltéve, hogy az olajzási rendszered alkalmassá tehetõ a kiszolgálására. Ha csak negyed mérföldre kell, vagy hasonló viszonylag rövid ideig tartó maximális terheléshez, akkor nem kell, akkor elég az, ami amúgy is kerül a dugattyúkra és a hengerek falára.
Igen, ezt csak úgy lehet normálisan megcsinálni. 240-rõl 440-re az nagy ugrás, az úgy már nagyon televágja üzemanyaggal. Keresni kell valakit, aki tudja programozni az autódat...ha egyáltalán lehet a Pözsót flashelni, vagy chippelni, vagy mittomén mit kell velük...nem tudom, nem értek a Pözsóhoz, majd a PSA-sok megmondják.
Eddig mi volt benne ? Nem vagyok Pözsós, de általában a következõ a metódus: 1. megnézzük jók-e az injectorok, rendesen lõnek-e, jó-e a spriccminta stb...fõleg, ha használtat teszel be...ezt ugye még beszerelés elõtt. Utána keveréknézés és közben programozás, vagy ha valakinek a cuccát nem lehet real time-ban írni, akkor logolás/jegyzetelés aztán chippelés. Ha erre nincs lehetõség, akkor parasztba meg lehet próbálni lejjebb vinni az alap benzinnyomást, ez mintegy diagnosztikának is elmegy, de nyilván nem lesz vele jó, mert lehet, hogy ahol most jó, ott meg elszegényedik ill. másképp fognak lõni az injectorok 3 bar-on és másképp 5-bar-on, mert ugye azok sem lineárisak.
LOL, ez olyan frusztráló lehet, mint Íván esete, aki a mosógépgyárból lopja haza az alkatrészeket, de aztán akárhogy rakja össze otthon, mindig Kalasnyikov lesz belõle.
...viszont nem hinném, hogy a Cometic annyival jobb a többi MLS tömítésnél...ha más gyártó MLS tömítésével nem tudod rendesen zárni a hengert, akkor valszeg a Cometic sem fog csodát tenni.
A nitro viszi magával a saját oxigénjét, ezért mehet ilyen kurva sok belõle...tehát nem az van, hogy tolod a levegõt és tolsz hozzá nyálat, hanem minél több nyálat tolsz, annál több a lóerõ...HA el tudod égetni. Nagy HA, még dupla magnetoval is.
Kisebb fõtengelyt, ami nem external balance, tehát nincs súlyozott damper-je és lendkerekeke, meg nem ilyen bazi nagy, azt lehetne kicsivel kevesebbre is, olyan .3-.4 körül, de ez is már hibahatáron belül van, hiszen ennél már a mindenkor a forgórészhez tapadó olaj mennyisége is többet változik, amit már nem nagyon lehet lemodellezni, hanem fix értéket számolunk az olajnak a bob weight kiszámolásakor. Egy gyári fõtengely kb. 7-10 gramm-ra van megcsinálva, egy manapság tömegesen árusított készre centírozott forgórész általában 3-4 grammon van belül. Custom munkánál 1 gramm alatt illik lenni. Ez egy nyers fõtengely volt, 76 grammról indult.
Hehe, Szabi biztosan nagyon boldog, most hogy ezt elmondtad. ...én is csatlakozom, Szabi, faszák a felnik, jó az ár is, kár, hogy nekem sincs rájuk szükségem.
A nagy okosság ugye nem igazán az lenne, hogy mennyi az a csúcs, hanem, hogy MIKOR van az a csúcs...de amíg nem NASA cuccal nyomjuk, addig jobban is el lehet költeni azt a pénzt.
A hengerben sosem mértünk nyomást. Nincs hozzá cuccunk, bár már lassan kapható lesz emberi áron...még addig sem jutottunk el, hogy hengerenként mérjünk egt-t...de még nem is volt a kezünk közt annyira kihegyezett technika, hogy ez kellett volna. Hengerenkénti egt viszont már most is jó lenne, tervben is van.
De vannak áramlási veszteségek...ezért nincs tökéletes motor. ...de ez már megint egy másik témakör, amibe már nem akarok belemenni. Voszinak igaza van a lóerõt illetõen, tényleg mûxik ez a szabály. Amúgy nekünk ez, lévén usa autósok, kézenfekvõ, mert mi mindig psi-ben számoljuk a nyomást, inch-ben a méreteket, cfm-ben a légáramlást , gallon per órá-ban az üzemanyagszállítást stb. stb. A kompresszor map-ek is mind imperial mértékegységben vannak, nem is láttam még metrikusat, õszintén szólva nem is nagyon tudnék vele mit kezdeni. Kicsit skizo, de evvan...ha belegondolunk, a 60 láb is 60 láb és a 1/4 mérföld is 1/4 mérföld.
Az adott compressor map (mert ez ugye csak egy kompresszor map, a turbina oldalhoz köze sincs)
lbs/min-ben van, és itt most errõl van szó, tehát maxumálisan okés imperial mértékegységekben beszélni.
Egy tökéletes motornál a hengerben levõ nyomás megegyezne a szívócsõben levõ nyomással, mielõtt a szelepet bezárjuk. A 100-200 szoros már nem az ún. töltõnyomás.
Ez egy arányszám, a motorban levõ nyomás aránya a légköri nyomáshoz (2.4-szerese) Ha bar-ban számolsz, veheted abszolút nyomásnak és kivonhatsz belõle 1 bar-t és megkapod a töltõnyomást. Ha PSI-ben számolsz, akkor ez borul, és a képlet a következõ: PR= (Motorban mért nyomás+Atmoszferikus) / Atmoszferikus ...ettõl arányszám és ezért pressure ratio a neve.
A motorban mért nyomás alatt most persze a mérés helyén pl. szívóteknõben mért nyomásról beszélünk, viszont ez nagyon sokszor köszönõviszonyban sincs azzal, ami a hengerbe bemegy. Úgy is lehet mondani, hogy a mért töltõnyomás azt méri, hogy mi nem megy be a hengerbe.
Na jó akkor most figyelj. 1. a képen jelölt 2.4-es pressure ratio pont konkrétan 1.4 bar töltõnyomást jelent ezen a turbo map en. Senki nem beszél 2.4-bar-ról. 2. a Surge nem egy pont, hanem a map egész bal oldala, ezért híjják surge line-nak, nem surge point-nak. Ami azt jelenti, hogy büfizni fog a turbo, ha a map-en a vonalra illetve attól balra kerülsz...ami nem nagy ügy, mert pl. ahhoz, hogy a motorban a flow 20lbs vagy 10lbs körül legyen, akkor a real time-ban azt jelenti, hogy nagygáznál hirtelen becsuktad a pillangókat, amikor is úgyis kinyit a blow off és nem fog büfizni a turbo.
Ha a pillangók nyitva vannak és a turbo tolja a ganyét, többet, mint amit a motor magától elnyelne, akkor a töltõnyomás nevû jelenség lép fel, az viszont nagyon veszélyes, mert hirtelen elkezd jobban menni tõle az autó.
Logból meg kell tudni csinálni. Lehet, hogy nem elsõre, de elõbb-utóbb jónak kell lennie. Legalábbis nagyjából...ami meg nem derül ki a logból, arra meg ott a tapasztalat. Nem hinném, hogy olyan drasztikusan egyedi motor kombód lenne, ami még senkinek sem volt.
.5 és 1.5 Bar között láttam már mindent. Autófüggõ. .7 és 1 bar körül van a többség. Egy hátsókerekes nyilván más, mint egy elsõs vagy egy AWD, pláne egy bimoto. Olyat is láttam már, hogy awd autón hátul rendes slick, elöl meg ugyanabban a méretben csak DR vagy DOT slick. Az is mûködött nekik...de lehet, hogy másnak nem mûködne. Ez tipikusan az a dolog, ami próba cseresznye alapon mûxik. A te autódon én raknék 4 egyforma rendes slick-et kezdésnek....úgysem tudsz olyan magasat alárakni, hogy az oldalfal túl magas legyen.
Mindkettõ jó gumi. Nem hiszem, hogy nagy különbség lenne köztük. Mint mindenhol, itt is inkább a méret a lényeg. 10-15 évvel ezelõtt az M/T-re esküdtem...sokáig nem is voltam hajlandó mást megpróbálni....aztán egyszer nem volt a szükséges M/T a bótban, és lett M&H...és el kellett ismernem, hogy 10x jobb, mint az M/T. Az M&H-et mindenki nálunk látta elõször idehaza, azóta már látni több autón is. Ha azt veszel, nem fogsz nagyon mellélõni. De. pl. a Nova Hoosier-el megy, és azok is jók. Hogy neked a Bimotoval mi jönne be jobban, melyik keverék, magasság, oldalfal kivitele (már létezik radial slick is) azt nehéz megmondani. Nagyon autófüggõ. Lehet, hogy egy merevebb oldalfallal stabilabb lenne az autód...de lehet, hogy a merev oldalfal nem nyelné el úgy az ütéseket és hamar ledarálnád vele a hajtásláncot...és lehet, hogy egy puha oldalfallal is jól viselkedne az autó, ha picivel magasabb nyomáson mennél velük...de lehet, hogy az meg azért törné a cuccost, mert nagyon betapad. Ezt csak az tudja, aki az autót kívül-belül csavarra ismeri...és annak is kell kicsit kisérletezni vele, mire rátalál a megfelelõre.
Azt mondtad, hogy a gyári ecu-k többet tudnak a stand alone ecu-knál, én pedig mondtam, hogy bizony nem mindig. Ennyi. Hasznosság ? Hát, nemrég építettünk be és programoztam fel egy elõzõ generációs FAST ecu-t, (ami kb. 10 éves design) Pedro turbo Trans Am-jébe, és tökéletesen tudja a flex fuel üzemmódot E85 és benzin tetszõleges keverékével, valamint mindkét üzemanyagot tisztán. A stand alone ECU egy eszköz, amely, ha jól van kiválasztva és megfelelõen használva, megoldást nyújt bizonyos problémákra, amire a gyári ecu nem tud, vagy csak komoly szopások árán tud megoldást nyújtani. Tehát ilyet nem lehet kijelenteni, hogy ez meg az többet tud. Alma és körte.
Hót felesleges errõl spekulálni. Szedjék szét és majd meglesz. Atomjaira kell szedni az egészet, turbót is beleértve....addig nincs mirõl beszélni, onnantól meg már azért nem lesz mirõl beszélni, mert nyilvánvaló lesz, honnan jött és miért.
Szerintem mindegy. A neves gyártók termékei kb. hasonló minõséget képviselnek. A meghibásodások 99 %-a user hiba...vagy rossz dugó/ötvözet választás, vagy tune.
Igazából sok értelme nincs ennek az EGT figyelõsdinek...akkor látom értelmét, ha minden hengerre teszel egyet és nézed a különbségeket....AKKOR tényleg okosodni lehet belõle...mezei motor hangolásánál az O2 és a gyertyák a mérvadóak...feltéve, hogy maga a rendszer megfelelõen van kiépítve (hot side méretezés, turbina trim stb) ...de ez csak az én véleményem...ahány ház, annyi szokás...
Még nem láttam EGT probe-ot turbó után rakva...amilyen közel a hengerfejhez csak lehet...ottan van az EGT helye, szvsz ...szóval az embernek igaza van...
Hát...izé...ha egy motor gyenge, akkor ki kell dobni a pi**ába és tenni bele egy erõset. Ha egyéb világmegváltó bölcseséget akarsz hallani, csak szólj, tudok még párat.