Egy csésze tea


Egy nap, amikor anyunak valami dolga volt és nem volt otthon apu
Egyedül vigyázott rám. Kb. 2 és fél éves lehettem és éppen egy kisebb
balesetből lábadoztam. Egy ismerőstől kaptam egy kis teás készletet,
afféle "gyógyulj meg" ajándékként és ez lett az egyik kedvenc játékom.
Apu a nappaliban ült az esti hírekben elmerülve, amikor behoztam neki
egy kis csészike "teát" ami persze csak víz volt. Jó néhány kis
csészike tea és rengeteg dicséret után aputól, hogy micsoda finom teát
készítek, megjött anyu.
Apu leültette a nappaliban és megváratta vele, amíg viszek neki egy
kicsi csésze teát, mert "ez volt a világon a legaranyosabb dolog!"
Anyu vart szépen türelmesen, és tényleg megjelentem, kezemben az
ici-pici csészike "teával" apunak, amit ő szépen le is hajtott.
Mire anyu megkérdezte (ahogy csak anyukák tudjak megkérdezni...
-"Felmerült benned, hogy az egyetlen hely, ahol eléri a vizet, az a WC?"